Átalakuló televízió konferencia

A dobozszerű televíziók mellett, amelyek a közösségi privát terekben foglaltak helyet a múlt század közepe óta, egyre többen számítógépes és mobiltelefonos képernyőkön fogyasztunk audiovizuális tartalmakat, és sok falon ott díszelegnek a formájukkal inkább festményeket idéző HD-, LCD- stb. képernyők is. Most már nem kell hazarohannunk, ha hírműsort szeretnénk nézni, és a kedvenc sorozatunk részei is bármikor lekérhetőek a digitális streaming-oldalakról (könyvtárakból).

Gondolunk-e ezekre a tárgyakra, narratívákra avagy szokásokra úgy, mint „televízióra”? A BBTE Magyar Film és Média Intézete és a Filmtettfeszt úgy gondolja, hogy 2024-ben, Kelet-Európában, Erdélyben, ez nem pusztán egy triviális kérdés, hanem médiatörténeti, médiumelméleti, kulturális antroplógiai, szeriális narratológiai és stilisztikai elemzéseket megkívánó nézőpont.

Immár hagyományosnak mondható október eleji konferenciánkon mindezeknek kívánunk teret adni.

A konferencia társszervezője a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézete.

Az esemény minden érdeklődő számára nyitott. A konferencia közösségi oldala elérhető itt.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Szekcióvezető: Virginás Andrea

10:00–10:10 Megnyitó (Markó Bálint egyetemi tanár, rektorhelyettes; Csibi László tanszékvezető)

10:10–11:00 Imre Anikó, egyetemi tanár (Filmművészeti Kar, Dél-Kaliforniai Egyetem, Los Angeles): Kultúrharc és történelmi fantázia

A magyarországi, kultúrharcon alapuló médiapolitikában kiemelt szerepek játszanak a történelmi filmek és sorozatok. Ezeknek az ellentmondásos, ideológiai, gazdasági és esztétikai aspektusait vizsgálja az előadás.

11:00–11:20 Kós Anna egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem): A különböző korosztályok és a televíziózás 

A statisztikai felmérések szerint a televízós műsorok nézői az egyre idősebb korosztályból kerülnek ki. Feltételezések szerint a jelenség egyik oka az, hogy a fiatalabb korosztály a pörgősebb, mind rövidebb műfajokat kedveli, és csak ásítani tud, hogyha egy talk-show-ról esik szó. De mi van akkor a podcastekkel például, amelyeknek a követői jellemzően a huszonévesek? Csak a médiafelület különbözik, vagy teljesen más műfajokról beszélünk?

11:20–11:40 Szünet

11:40–12:00 Sárközy Réka osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár): Az RTL Faktor. A hagyományos televíziózás és a streaming kooperációja

Magyarországon a kereskedelmi televíziózás indítását az első médiatörvény tette lehetővé 1996-ban. A TV2 és az RTL Klub bemutatkozása óriási siker volt, bár voltak kétségek abban, hogy a viszonylag szűk piac el tud-e tartani két nagy csatornát. Minden kereskedelmi televízió életben maradásának alapfeltétele, hogy adaptálódjon ahhoz a médiakörnyezethez és nézői szokásokhoz, amely az országot jellemzi. A televíziós konvergenciára, a streaming elterjedésére adott válaszok pedig meghatározzák a csatornák jövőjét. Ez Magyarországon sincs másként. A két televízió közönségének társadalmi összetétele, tulajdonosi háttere és stratégiája mára teljesen eltérő lett. Az előadás az RTL + csatorna és az RTL hagyományos lineáris televíziójának együttműködési stratégiáit elemzi.

12:00–12:20 Hermann Veronika egyetemi adjunktus (ELTE BTK, Média és Kommunikáció Tanszék): Kelet-Európa televíziós környezete az illiberális kulturális fordulat után

A megváltozott iparági, terjesztési és narratív stratégiák a kelet-európai régióra jellemző ideológiai és politikai viszonyok miatt a 2010-es évek óta ismét sajátos mintázatot alkotnak. Az előadás azt a problémát járja körül, hogyan ütköznek össze a globális és helyi trendek és tartalomgyártók a kortárs televíziós produkciókban.

12:20–12:40 Virginás Andrea egyetemi docens (BBTE, Magyar Film és Média Intézet): Kommunikatív generációk, kulturális trauma és „HBO-s esztétizálás”: Chernobyl, A besúgó, Spy/Master

A három sorozat releváns példáját kínálja a mediatizált történelmi emlékezet működésének. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy mindezt a három kommunikatív generáció és a mély-mediatizáció fogalmai mentén szituálja, amellett érvelve, hogy az HBO márkanév által fémjelzett ún. minőségi tévés történetmondás a harmadik emlékezeti generációt szólítja meg, amelynek nincsenek személyes emlékei a hidegháborúról. Szoros olvasati módszerekkel illusztrálja ennek audiovizuális jellegzetességeit.

12:40–13:00 Szünet

13:00–13:20 Orbán S. Katalin egyetemi adjunktus (BBTE, Magyar Film és Média Intézet): Az analógtól a digitálisig. A Román Televízió kolozsvári stúdiója fejlődésének idővonala

Amikor a regionális televíziózást egy, a pártot kiszolgáló közvetítő kocsi jelenti, majd a rendszerváltás után egy „partizánakció”, amelyből egy VHS-kamera és néhány ügyes mérnök segítségével a Román Rádiótelevízió kolozsvári területi stúdiója lesz. Umatic – VHS – S-VHS – Beta – DV, majd a digitális. 1990–2024: egy regionális televízió fejlődése számadatok tükrében.

13:20–13:40 Fúró-Makkai Júlia egyetemi adjunktus (BBTE, Magyar Film és Média Intézet): Az online hírnév ára. Részvételi kultúra, influenszerek és a hitelesség problematikája a Fake Famous című dokumentumfilmben

A Fake Famous (Álhíres) című, 2021-ben megjelent HBO-produkció vállalt célkitűzése, hogy dekonstruálja és lerántsa a leplet a közösségi média influenszerkedés révén megszerezhető online hírnév minőségéről. Az előadás azt vitatja, hogy a rendező által választott hibrid televíziós formátum nem tesz lehetővé egy árnyalt kritikai szemléletet, ezzel ellentétben a Z generáció kohorszélményeinek egysíkú és torz képét adja.

13:40–14:00 Kalamár Gábor doktorandusz (BBTE): Az immerzív sajtó és a 360 fokos videók hájpja

Az elmúlt években számos, főként nyugati hírmédia kísérletezett a történetmesélés egyik új formájával, a 360 fokos videók használatával, amik a nézőt a valóságban való elmerülés élményével az elbeszélés középpontjába helyezik. A kutatások alapján a közönség a bemutatott történet tárgyához empatikusabban viszonyul és jobban beleéli magát az eseménybe. De mik a 360 fokos videók kilátásai a sajtóban, miért torpant meg a kezdeti lendület és mi várható a jövőben?

14:00–14:30 Vita