A Babeș–Bolyai Tudományegyetem ma a legrégebbi, a legnagyobb, és több szempontból is a legrangosabb egyetem Románia területén. Az intézmény történetének a reneszánszig visszanyúló, áttekinthető előzményei vannak, és megalapítása a multikulturalitás kiemelkedő jegyeit hordozza: egy erdélyi magyar fejedelem, nevezetesen Báthory István – akit időközben Lengyelország (valójában a Lengyel-Litván Unió) királyává is koronáztak –, Antonio Possevino olasz jezsuita szerzetes állhatatosságának köszönhetően, az 1581-ben Vilniusban (a mai Litvánia fővárosa) kibocsátott alapítólevelével létrehozta a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amelyet a Németországban, Franciaországban és Olaszországban lévő egyetemekkel egyenértékű, akadémiai rangra emelt. A jezsuita kollégium legelső rektora a lengyel származású Jacobus Wujek (Vangrovitius) szerzetes volt, a tanárok olaszok, lengyelek, magyarok és németek voltak, a diákok pedig különféle felekezeti és etnikai közösségekből kerültek ki. Vitéz Mihály vajda fia és örököse, Nicolae Pătrașcu román ortodox fejedelem is kiérdemelte, hogy itt tanulhasson. Az egyetemi tananyagot az idők során latinul, magyarul, németül és az I. világháborút követően románul vagy más idegen nyelven adták le. A modern korban és a jelenkorban előforduló nacionalista jellegű megnyilvánulások és túlzások, a befogadás és kirekesztés vagy a valódi és formális tolerancia közötti oszcillálások, amelyek a világ bármelyik pontjában előfordulnak, sajnos, nem kerülték el a mi intézményünket sem, de mindegyre megerősítették – még a legmostohább időkben is – a „jótevő anya” (alma mater napocensis) hivatásában, mindazok számára, akik a tanulás és kiváló nevelés jegyében gyűltek össze (litteris et virtuti).
A közép- és nyugat-európai egyetemek főként a modern korban mindenütt a nemzeti emancipáció gondolatának és a nemzeti létesítmények megépítésének szorgalmazói, előmozdítói voltak. Ezek az intézmények, az általuk képviselt intellektuális erő révén, irányvonalat mutattak a nemzetek és államok fejlődéséhez. Ez a szerep ma is időszerű, ugyanis a különböző nemzetek és etnikumok nyelve, felekezete, hagyománya és kultúrája az emberiség közös örökségének részét képezi, amelyet szükséges megőrizni és támogatni, mindeniket a maga sajátossága szerint, egyetlen fontos szempont figyelembevételével: minden csoport sajátosságát a többi csoporttal folytatott párbeszéd alapján kell kinyilvánítani és megőrizni, kölcsönös megismeréssel és értékeléssel, a mindenki számára reális és előnyös interferenciák révén.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem intézményi története az erdélyi kulturális, tudományos és vallási tradíciók teljességét is magába ötvözi – a XVI. században Európában legelső alkalommal itt hirdették ki a vallási tolerancia elvét –, és mindezek együttesen megteremtették a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy az intézmény multikulturális és többnyelvű nevelési programot alakítson ki, amely nemcsak a romániai törvényhozás számára, hanem az európai szabályzások és értékek szempontjából is megfelelő. A multikulturalizmust a legfőbb működési és fejlődési lehetőségként elfogadva a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyformán felelős a hagyományok folytatásáért és az egységes Európa összekovácsolásának eszméjéért.
A nyelvi és kulturális sokféleség a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek olyan meghatározó eleme, amely nemcsak az országos egyetemi környezettől, hanem az európai kontextustól is megkülönböztető jegyét képviseli. A BBTE által népszerűsített multikulturalitási projekt kontinentális szintű modellé vált, az európai hivatalosságok értékelésével összhangban. Az erdélyi multikulturális örökség és közösség egy olyan sajátos helyzetet jelent, amelyet a BBTE elismer, és egyszerre vállal fel társadalmi környezetként és saját cselekvésének tárgyaként. Ezen politikája által a BBTE adminisztratív szervezetében egyidejűleg visszatükrözi Erdély multikulturális struktúráját és az Európai Unión belüli egységet a sokféleségben. A multikulturális dimenzió nem jelent öncélt, hanem az intézményi fejlődés érdekében vállalt feltétel, amelynek révén a BBTE kedvező környezetet teremt a kiváló oktatási és kutatási eredmények elérése érdekében, a helyi közösség és az egész társadalom számára hasznosítható megoldások és jövőkép kialakításában.
Az európai többnyelvű és multikulturális egyetemek nagyon szűk családjában a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek azáltal van sajátos jellege, hogy Chartája alapján román, magyar és német tannyelvű tagozatokat hozott létre, és ezek saját képviselettel és döntéshozatali autonómiával rendelkeznek minden szinten (intézeti, kari, egyetemi). Ezáltal a BBTE nemcsak az oktatási tevékenységek esetében biztosítja és garantálja a nyelvi sajátosságokat, hanem az oktatás megszervezésének szintjén is. Nyelvi szempontból a BBTE az egyik legösszetettebb rendszerrel működik az európai felsőoktatási mezőnyben: valamennyi hallgató szabadon döntheti el, hogy milyen nyelven szeretné folytatni tanulmányait (román, magyar, német vagy más nemzetközi nyelv), és a képzési programokat teljes egészében a kiválasztott tannyelven lehet elvégezni. A multikulturális fejlődés intézményi szinten is biztosított azáltal is, hogy az egyetem struktúrája a három nagyobb tagozat alapján szerveződik (román, magyar és német). Az egyetem 21 karából valamennyi karon (négy kar kivételével, ahol nincsen magyar és német tagozat, és két kar kivételével, ahol nincsen román tagozat), egy dékánhelyettes a magyar, illetve esetenként a német tagozatot képviseli, akinek feladatkörébe tartozik a saját tagozat oktatási tevékenységének megszervezése. A Rektori Hivatalban két magyar rektorhelyettes foglalhat el tisztséget – egyikük a magyar magozatot vezető rektorhelyettes, a német tagozatot egy rektorhelyettes képviseli. A BBTE Szenátusában egy-egy alelnök képviseli a magyar és a német tagozatot.
Az egyetem Szenátusában tagozatok szerinti munkacsoportok jönnek létre, amelyek feladatkörébe tartozik az illető tagozatokat érintő döntések előkészítése és alkalmazása. Az egyes munkacsoportok tevékenységét a mindenik tagozat számára megszerkesztett szervezeti és működési szabályzat irányítja, és egyik legfontosabb feladatkörüket a tagozatokra vonatkozó határozatok előkészítése és szenátusi jóváhagyásra való felterjesztése képezi. A román, magyar és német tagozat szenátusi munkacsoportjait a Szenátus alelnökei irányítják, akiket az egyes tagozatok szenátusi tagjai titkos szavazással választanak meg. Az alelnökök, a Szenátus elnökével együtt képviselik a BBTE Szenátusában az egyetemen működő három tagozatot. Továbbá a Szenátusban működik a kultúrák közötti párbeszédért felelős szakbizottság is, amely a BBTE multikulturalitás jellegét megerősítő lehetőségeket és stratégiákat javasol, valamint a tagozatok működésének harmonizációjára fektet hangsúlyt az Egyetem egységes keretei között, ugyanakkor figyelemmel kíséri a felelős rektorhelyettesi irodáknak az egyes tagozatok megszervezésében és működtetésében kifejtett tevékenységét.
Ez a multikulturális szerkezeti jelleg föllelhető a posztgraduális képzési programok, valamint az BBTE 12 kihelyezett erdélyi tagozatán megvalósuló képzési programok esetében is. A román, magyar és német tagozaton tanuló hallgatók aktívan részt vesznek az Egyetem által szervezett tevékenységeken, és szavazat útján választják képviseletüket a kari tanácsokba és a BBTE Szenátusába. Jelen pillanatban egyre nyilvánvalóbb, hogy a multikulturalitás elve a BBTE keretében világosabban megkétszereződik az interkulturalitás elve révén, amely elsősorban az egyes csoportok értékeinek kölcsönös elismerésén, megosztásán alapszik.
Egy hasonlóan kidolgozott struktúra, amely egyszerre beilleszkedő és kiemelkedő, teljes mértékben tiszteletben tartja az egyetemek megalapításának gondolatát – nemcsak hogy mesterek és tanítványok közössége legyen –, hanem azt a rációt is, hogy az egységes Európáé legyen –, hogy előmozdítsa a kultúrák közötti párbeszédet, hogy a népek tisztelete által megőrizze minden egyes nép identitását. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatói és hallgatói meggyőződtek arról, hogy az aktuális európai környezetben nem elégséges a csoportidentitás megőrzése kölcsönös megismerés nélkül. És ennek a megismerésnek a kölcsönös befogadás és megértés a feltétele, amelyet csak párbeszéd és kommunikáció révén lehet megvalósítani, kidolgozván valamennyi csoport és az egész közösség érdekeinek érvényesítéséhez szükséges feltételeket.
